Genealógiai információk az ingatlan-nyilvántartásból: Útmutató

Mi az ingatlankataszter?

Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles nyilvántartás, és egyben információs rendszer, amely az ingatlanok geometriai megnevezését, leltárát és leírását, valamint a rájuk vonatkozó jogokra (tulajdonjogok, zálogjogok, elővásárlási jogok, terhek, bérleti jogok, állami vagyon, önkormányzatok és magasabb területi egységek vagyonkezeléséből eredő jogok) vonatkozó adatokat tartalmazza.

Az ingatlankataszter kataszteri területek szerint rendezett kataszteri nyilvántartásokból áll. A kataszteri nyilvántartás egy kataszteri terület adatait tartalmazó dokumentációs anyagok (tulajdoni lapok, kataszteri térkép, okiratgyűjtemény stb.) összessége. Az ingatlankataszter elsősorban az ingatlanokhoz fűződő jogok védelmét, adó- és díjfizetési célokat, ingatlanértékelést, mezőgazdasági és erdőterületek védelmét, környezetteremtést és -védelmet, ásványkincsek védelmét, nemzeti és egyéb kulturális emlékek, valamint védett területek és természeti képződmények védelmét, valamint egyéb ingatlanokkal kapcsolatos információs rendszerek kiépítését szolgálja. A kataszterbe bevitt adatok érvényesek, amíg másként nem bizonyítják.

Az ingatlanjogokat háromféleképpen jegyzik be a kataszterbe: letétbe helyezéssel, bejegyzéssel vagy jegyzettel. A letétnek joghatásai vannak, azaz a szerződésből eredő ingatlanhoz való jog csak a letét engedélyével keletkezik, változik meg vagy szűnik meg. A letéttel ellentétben a bejegyzésnek csak regisztrációs hatásai vannak, olyan ingatlanhoz való jogokat rögzít, amelyek már törvény, állami hatóság határozata, nyilvános árverésen történő leütés, illetve közokirat vagy egyéb okirat (pl. öröklési bizonyítvány bejegyzése) alapján keletkeztek, változtak meg vagy szűntek meg. A jegyzet csak az ingatlannal vagy egy személlyel kapcsolatos tények ideiglenes jelzésére szolgál (pl. előzetes bírósági végzés, amely megtiltja az ingatlan elidegenítését). Ebben az összefüggésben szeretnénk megemlíteni a pecsétet is, amelynek megelőző hatása van, és ha a tulajdoni lapba bejegyezték, jelzi, hogy a bejegyzett jog bizonyos változáson megy keresztül (pl. megkezdődött a kataszteri eljárás egy hiba kijavítására).

A kataszter nyilvántartása a következőket tartalmazza: kataszteri területek, földterületek, a talajhoz szilárd alapozással kapcsolódó épületek, lakások, építés alatt álló lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek és építés alatt álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek, védett természeti és táji részek és kulturális emlékek, ingatlanokhoz fűződő jogok. Azok a mérnöki építmények és kisméretű épületek, amelyeket a kataszteri térképen csak a telekszám vagy a térképjel jelöl, és a földhasználat típusát és módját jelző kóddal jelölnek, nem szerepelnek a kataszterben.

A tulajdoni lap egy olyan dokumentum, amely igazolja az ingatlan tulajdonjogát. A tulajdoni lap tartalmazza a házszámot, a kerület, a település és a kataszteri terület nevét, és három részből áll:
Az A. részben. Az ingatlan állapota felsorolja és meghatározza az összes olyan ingatlant, amelyre a tulajdoni lap vonatkozik. Az B. részben. A tulajdonosok és meghatalmazott személyek adatai a tulajdonosok és meghatalmazott személyek személyes vagy azonosító adatait, az ingatlan megszerzésének módját és dátumát tartalmazzák. Az C. részben. A terhek tartalmazhatnak az ingatlan használatára vonatkozó korlátozásokra utaló információkat (pl. zálogjog, teher, elővásárlási jog).

Miért érdemes az ingatlan-katasztert használni a családfakutatáshoz?

A földhivatali nyilvántartás az egyik legértékesebb információforrás a családfakutatáshoz, mivel olyan történelmi adatokat szolgáltat az ingatlan tulajdonosairól, amelyek fontos családi kapcsolatokat tárhatnak fel. A földhivatali nyilvántartásokon keresztül meg lehet állapítani, hogy az ősök hol és mikor birtokoltak ingatlant, sőt, olyan családi kapcsolatokat is feltárhatunk, mint az öröklési kapcsolatok, házasságok vagy közös tulajdoni kötelékek.

Ezek a feljegyzések lehetővé teszik a genealógus számára, hogy nyomon kövesse egy család mozgását egy adott területen vagy településen belül, mivel a kataszteri feljegyzések nemcsak a jelenlegi tulajdonviszonyokat rögzítik, hanem a korábbi tulajdonosokra vonatkozó történelmi adatokat is. Ha a családtagok generációk óta ugyanazon a helyen élnek, a kataszteri feljegyzések kulcsfontosságúak lehetnek a közös örökségük és az életükben bekövetkezett változások, például eladások, ajándékozások vagy öröklés útján történő nyomon követésében.

A kataszter részletesen ismerteti az ingatlanokhoz kapcsolódó korlátozásokat is, mint például a zálogjogok, terhek és elővásárlási jogok, ami mélyebb betekintést nyújt az ingatlan jogi vonatkozásaiba és az egyes tulajdonosok közötti személyes kapcsolatokba. Az ilyen információk értékesek egy részletes családfa összeállításához, amely nemcsak a neveket és dátumokat tartalmazza, hanem a család anyagi hátterét és társadalmi helyzetét is.

A tulajdoni lapon szereplő személyek közötti kapcsolatok magyarázata

A tulajdoni lap fontos információkat tartalmaz az ingatlan tulajdonjogáról és az ingatlanhoz fűződő jogi viszonyokról. Több személy is tartózkodhat egy ingatlanon, és a kapcsolataik sokrétűek lehetnek. Ezeket a kapcsolatokat a tulajdoni lap három fő részében lehet azonosítani és elmagyarázni:

Ez a szakasz azokat az ingatlanokat írja le, amelyekre a tulajdoni lap vonatkozik. Az ingatlan típusa (pl. földterület, lakás) és jellemzői itt vannak felsorolva, de a személyek közötti kapcsolatok még nem szerepelnek itt.

Ez a rész tartalmazza az ingatlanhoz fűződő összes tulajdonos vagy joggal rendelkező személy azonosító adatait. Minden személy esetében feltüntetik a jogok megszerzésének módját és dátumát (például öröklés, vásárlás, adományozás), ami utalhat az egyes tulajdonosok közötti családi vagy egyéb jogi kapcsolatokra. Ha az ingatlannak több tulajdonostársa van, részesedésük százalékban is kifejezhető, és különbséget lehet tenni a közös tulajdon formái között is, például a közös vagy házastársi tulajdonlás között.

Ez a rész az ingatlanra vonatkozó korlátozásokat és terheket rögzíti, például zálogjogokat, terheket, elővásárlási jogokat vagy egyéb jogi kötelezettségeket. Az ilyen bejegyzések tükrözhetik a tulajdonosok és harmadik felek közötti, vagy a társtulajdonosok közötti jogviszonyokat, így kontextust biztosítva az ingatlanra vonatkozó jogviszonyokhoz.

A tulajdoni lapon szereplő személyek közötti kapcsolatok családi kapcsolatokra utalhatnak, például öröklésre, családon belüli közös tulajdonra vagy közös befektetésekre. A genealógiai kutatás ezen kapcsolatok elemzésével feltárhatja az egyes családtagok közötti rejtett összefüggéseket, a vagyonügyleteket vagy a vagyon örökösök közötti felosztásának okait.

A kataszterből származó adatok genealógiai célú beszerzésének eljárása

Kezdje el a keresést az oldalra kattintvahttps://zbgis.skgeodesy.sk

Írd be a falu nevét a keresőbe, és kattints a várra.

In the same field, start typing the person's last name. If there are too many people, you can also add their first name.

Most kattints arra a személyre, akit felajánlanak, vagy nyomj meg egy Entert, és az összes személy, aki megfelel a keresésednek, megjelenik az ablak rózsaszín részében.

Már csak azt kell kiválasztani, hogy látni szeretné-e, hol található a ház vagy a telek, amelyre a tulajdoni lap vonatkozik.

Most kattintson ide a teljes tulajdoni jog megtekintéséhez, beleértve a tulajdonosi részesedéssel rendelkező személyeket is. A törtek segítenek meghatározni a személyek közötti kapcsolatot.

Törtek és a családi rokonság becslése

A tulajdoni lap utolsó oszlopa a tulajdon egészéhez viszonyított arányt mutatja. Ez a hányad információt nyújthat az egyes tulajdonosok közötti kapcsolatokról, mivel kifejezi a vagyonban való részesedésüket. Ezek a részesedések értékes információforrást jelenthetnek a családfakutatáshoz, de más adatok, például a vezetéknevek, a születési dátumok és a tulajdonszerzés módjának elemzését is igénylik.

Vannak olyan esetek, amikor a törtszámoknak minimális információértékük van – például a társasházak alatti telkek esetében, ahol az egyes lakástulajdonosok tulajdonjoga az egésznek elhanyagolható részét képviseli, és nem kapcsolódik közvetlen családi kapcsolatokhoz.

Példák a törtek értelmezésére a rokonsági kapcsolatok meghatározása érdekében

Tulajdonosok és részesedéseik:

• 1. tulajdonos 1/5
• 2. tulajdonos 1/5
• 3. tulajdonos 1/25
• 4. tulajdonos 1/25
• 5. tulajdonos 1/25
• 6. tulajdonos 1/25
• 7. tulajdonos 1/25
• 8. tulajdonos 1/5
• 9. tulajdonos 1/5

Értelmezés: A fenti részesedési eloszlásból arra lehet következtetni, hogy az 1/5-ös részesedéssel rendelkező tulajdonosok (1., 2., 8. és 9. tulajdonos) valószínűleg testvérek. Az 1/5-ös részesedés mindegyiküknek egyenlő öröklési jogot jelez, valószínűleg egy vagy több közös szülőtől. Az 1/25-ös kisebb részesedéssel rendelkező tulajdonosok (3., 4., 5., 6. és 7. tulajdonos) az egyik testvér gyermekei lehetnek, ami az első négy tulajdonos unokaöccsévé és unokahúgává teszi őket. Az alacsonyabb részesedés azt jelzi, hogy kisebb részletekben örökölték az ingatlant, ami azt jelentheti, hogy az eredeti társtulajdonosok egyikétől örököltek.

Tulajdonosok és részesedéseik:

• 1. tulajdonos: 1/2 (valószínűleg szülő)
• 2. tulajdonos: 1/4 (valószínűleg gyerek)
• 3. tulajdonos: 1/4 (valószínűleg gyerek)

Értelmezés: Ebben az esetben az első, félrésszel rendelkező tulajdonos valószínűleg a szülő, míg a másik két, negyedrésszel rendelkező tulajdonos a gyermekek. Hasonló felosztás gyakori az öröklési helyzetekben, ahol a túlélő szülő a hagyaték felét kapja, a gyermekek pedig egyenlően osztoznak a fennmaradó felén.

Tulajdonosok és részesedéseik:

• 1. tulajdonos: 1/6
• 2. tulajdonos: 1/6
• 3. tulajdonos: 1/6
• 4. tulajdonos: 1/12
• 5. tulajdonos: 1/12
• 6. tulajdonos: 1/12
• 7. tulajdonos: 1/12
• 8. tulajdonos: 1/12
• 9. tulajdonos: 1/12

Értelmezés: Az 1/6-os részesedéssel rendelkező tulajdonosok (1., 2., 3. tulajdonos) lehetnek olyan testvérek, akik a közös szüleiktől örököltek. Az 1/12-es kisebb részesedések (4.-9. tulajdonos) az eredeti testvér unokatestvéreit vagy gyermekeit illethetik, aki meghalt, és akinek gyermekei kisebb részben örököltek.

Összefoglalás

A genealógiai kutatásokban fontos a tulajdoni lap töredékeinek vizsgálata más adatok, például a születési dátumok és a vezetéknevek kontextusában. Ez a megközelítés lehetővé teszi a genealógusok számára, hogy pontosabban meghatározzák az egyes tulajdonosok közötti rokoni kapcsolatokat, és azonosítsák azokat a családi vonalakat, amelyek egyébként rejtve maradnának. Az ilyen feljegyzések értékes információforrást jelentenek arról, hogyan öröklődött a tulajdon a generációkon keresztül, ami jelentősen gazdagíthatja a genealógiai családfát. Élvezze a hosszú téli estéket a keresés során.

Külső erőforrások

Ingatlankataszter | TÉRKÉP

iKatastr CZ