1715 és 1720 országos összeírások, urbáriumok és népszámlálások
A családfakutatás (genealógia) során a legtöbben az anyakönyvekre támaszkodnak, azonban számos más történeti forrás is létezik. Kiemelten fontosak az 1715 és 1720 évi országos összeírások, valamint az urbáriumok és népszámlálások, amelyek értékes adatokat tartalmaznak őseink életéről.
Az 1715 és 1720 évi országos összeírás
Az 1715. évi törvény alapján vezették be az állandó hadsereg fenntartását finanszírozó adót. Ennek érdekében készült el az első átfogó adóösszeírás. Az 1720-as összeírás egy pontosított változat volt.
Ezekben az összeírásokban először szerepeltek rendszerezetten az adózók nevei és vagyoni helyzete.
Az összeírások tartalma
- adózó neve
- földterület nagysága
- szántóföldek
- rétek
- szőlők
Fontos, hogy ezek az adatok segítenek rekonstruálni az adott család gazdasági helyzetét a 18. század elején.
Hol kutatható online?
➡ Összeírás böngésző (1715–1720)
Urbáriumok – jobbágyélet és kötelezettségek
Az urbáriumok a jobbágyok földhasználatát és szolgáltatásait rögzítették. Fontos források a földbirtokviszonyok és társadalmi struktúra megértéséhez.
Népszámlálások
Az első modern népszámlálás 1869-ben történt, amelyet további felmérések követtek. Ezek már részletesebb adatokat tartalmaznak családokról és háztartásokról.
Miért fontosak ezek a források?
Az összeírások és urbáriumok segítségével pontosabb képet kapunk őseink társadalmi és gazdasági helyzetéről, nemcsak nevüket ismerjük meg.
Összefoglalás
A sikeres családfakutatás során érdemes kombinálni az anyakönyveket, összeírásokat és urbáriumokat. Ezek együtt adják meg a teljes történeti képet.